Petőfi Sándor:Az alföld

1.Mit nekem te zordon Kárpátoknak

   Fenyvesekkel vadregényes tája?

   Tán csodálak,ámde nem szeretlek,

  S  képzetem hegyvölgyedet nem járja.

2.Lenn az alföld tengersík vidékin

  Ott vagyok honn,ott az én világom;

  Börtönéből szabadúlt sas lelkem,

  Ha a rónák végtelenjét látom.

3.Felröpülök ekkor gondolatban

  Túl a földön felhők közelébe.

  S mosolyogva néz reám a Dunától

  A Tiszáig nyúló róna képe.

4.Délibábos ég alatt kolompol

  Kis-Kúnságnak száz kövér gulyája;

  Deleléskor hosszu gémű kútnál

  Széles vályu kettős ága várja.

5.Méneseknek nyargaló futása

  Zúg a szélben,körmeik dobognak,

  S a csikósok kurjantása hallik

  S pattogása hangos ostoroknak.

6.A tanyáknál szellők lágy ölében

  Ringatózik a kalászos búza,

  S a smaragdnak eleven szinével

  A környéket vígan koszorúzza.

7.Idejárnak szomszéd nádasokból

  A vadlúdak esti szürkületben,

  És ijedten kelnek légi útra,

 Hogyha a nád a széltől meglebben.

8.A tanyákon túl a puszta mélyén 

  Áll magányos,dőlt kéményú csárda;

  Látogatják a szomjas betyárok 

  Kecskemétre menvén a vásárra.

9.A csárdánál törpe nyárfaerdő

  Sárgul a királydinnyés homokban;

  Odafészkel a visító vércse,

  Gyermekektől nem háborgatottan.

10.Ott tenyészik a bús árvalányhaj

  S kék virága a szamárkenyérnek;

  Hűs tövéhez déli nap hevében

  Megpihenni tarka gyíkok térnek.

11.Messze,hol az ég a földet éri,

     A homályból kék gyümölcsfák orma

     Néz,s megettök,mint halvány ködoszlop,

     Egy-egy város templomának tornya.-

12.Szép vagy,alföld,legalább nekem szép!

     Itt ringatták bölcsőm,itt születtem.

     Itt borúljon rám a szemfödél,itt

     Domborodjék a sír is fölöttem.

 

                                                   Pest,1844. július

Oldal: Petőfi Sándor:Az alföld
Mindig van mit olvasni! - © 2008 - 2024 - onlineolvasnivalo.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat