Tóth Árpád:Láng

Eldobtam egy gyufát,s legott

Hetyke lobogásba fogott,

Lábhegyre állt a kis nyulánk,

Hegyes sipkájú sárga láng,

Vígan nyújtózott,furcsa törpe,

Izgett-mozgott,előre,körbe,

Lengett,táncolt, a zöldbe mart,

Nyilván pompás tűzvészt akart,

Piros csodát,izzó leget,

Égő erdőt,kigyúlt eget;

De gőggel álltak fenn a fák,

És mosolygott minden virág,

Nem rezzent senki fel a vészre,

A száraz fő sem vette észre,

S a lázas törpe láng lehűlt,

Elfáradt,és a földre ült,

Lobbant még egy-kettőt szegény,

S meghalt a moha szőnyegén.

Nem látta senki más,csak én.

                                                 1921.

Oldal: Tóth Árpád:Láng
Mindig van mit olvasni! - © 2008 - 2024 - onlineolvasnivalo.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat